Fűnyírásról és gyepgazdálkodásról - több hektárnyi méhlegelő a városban

Tavasszal sok jelzést kap a Városgondnokság, hogy nyírják gyakrabban a füvet a parkfenntartók, nyáron pedig azért érkezik sok lakossági észrevétel, hogy nem kellett volna lenyírni, mert kiég a fű.

Aki bármilyen fűfelületet gondoz a kertjében jól tudja, hogy csapadékos időben tavasszal akár kétnaponta is lehetne nyírni a füvet és kétség sem fér hozzá, csodásan üdezölt egy-egy fehérvári parkban a frissen nyírt tavaszi gyep. A közterületek gyepgondozásával kapcsolatos lakossági elvárások közé tartozik a rendszeres nyírás, valamint az allergén gyomnövények eltávolítása.

Egyre többen vannak azonban, akik több olyan területet szeretnének a városban, ahol nem nyírják rendszeresen a füvet. Székesfehérváron évek óta vannak méhlegelők, amik körül határozott kontúrt húznak a fűnyírógéppel, hogy egyértelműen látszódjon, hogy ott más gyepfenntartási módszert alkalmaznak.

Több mint 2,5 hektáron alakított ki idén méhlegelőt a Városgondnokság, a beporzó rovarok érdekében, amelyet csak a nyár második felében fognak lekaszálni. Ezeket a területeken információs táblák is vannak, jelezve azt, hogy itt nincs rendszeres fűnyírás.

Miért nyírjuk a füvet a városi zöldterületeken?

A sima gyepfelületet azért érdemes nyírni és nem tanácsos meghagyni, mert ha magasabbra nő egy fűcsomó, akkor az saját magát is beárnyékolja és rövid idő alatt felkopaszodik. Így pedig a következő nyírásnál már jóval ritkább és csomós lesz a zöldfelület. A rendszeres nyírás erősíti azt, hogy egybefüggő legyen a gyep felülete. A gyepféléknek pedig bojtos gyökérzete van és úgy védekezik a hőségben és szárazságban, hogy a lombja, az-az a fűszálak elszáradnak, de amint csapadékot kap, újra kihajt és ismét zöld egybefüggő felületet alkot.

A legtöbb ember számára egy frissen lenyírt zöldterület a rendezettség érzését kelti, másoknak pedig a sárgálló kákicsmező vagy a vadvirágos ét jelenti a szépet. Mindegyik gyepgondozásnak megvan a maga helye és arra törekszünk, hogy megtaláljuk a megfelelő arányt a kettő között a város különböző területein - mondta Homoki László kertészmérnök a Városgondnokság kertészeti csoportjának vezetője. "Az idei évben a Palotavarosi tavaknál például lepkecsalogató területeket is kialakítottunk őshonos magyar virágokból és egyre jelentősebb a méhlegelők aránya is a közterületeken. A városi környezetben azonban fontosak a rendszeresen lenyírt zöldfelületek is, mert sokan szenvednek a pollen miatt és a fűfélék pollenje igen intenzív."

Vannak azonban olyan nagyobb gyepfelületek is Fehérváron, ahol környezettudatos, extenzív gyepgazdálkodás folyik.

Itt évente csak kettő alkalommal kaszálnak. Ezek a területek a város peremén találhatók: ilyen a Kubik gödör, a Palotavárosi tavak mögötti terület vagy a kiserdő melletti nagy zöldterület is. Ezeket állattartók kaszálják, egyszer nyár elején, egyszer pedig nyár végén és a szénát bálázás után takarmányként hasznosítják.